Válasz:
A fenti levélben hosszasan próbálja bizonyítani, hogy az ópium megfelelő gyógyszer, és hogy a keresztényeknek nem kellene háborút vívniuk a drogok ellen.
Ez egy klasszikus példa arra, hogy valaki görögből érvel anélkül, hogy értené a görög nyelvet. Ahelyett, hogy vitatkoznék, engedd meg, hogy idézzek egy referenciaművet: The Complete Biblical Library: Greek – English Lexicon. A bejegyzések a következő forrásokon alapulnak: Strongs, Bauer, Moulton-Milligan, Liddell-Scott és Colin Brown.
pharmakeia (főnév): Sorcery, witchcraft, magic
Formák:
pharmakeia: nominativus egyes szám nőnemű
pharmakeia: dativus egyes szám nőnemű
pharmakeion: genitivus többes szám nőnemű
A szócsalád, amelyből az angol pharmacy szó származik, a görög pharmakeuo szóból ered, amelynek jelentése “bájitalt vagy mérget keverni”. A kifejezés a mágia gyakorlására is utal. Így a pharmakeia (más írásmóddal pharmakia) a mágiával kapcsolatos művészetek gyakorlására utal, ami az Újszövetségben a bájitalok vagy drogok használatát jelentette. …
pharmakeus (főnév): Boszorkánymester, mágus, méregkeverő
Formák:
pharmakeusin: többes számú hímnemű dativus
pharmakon (főnév): Boszorkányság, varázslás, varázsital, drog
Formák:
pharmakon: genitivus többes szám neuter
Klasszikus görög: Pharmakon főnév, amely a görög irodalomban Home korától (Kr. e. VIII. század) fordul elő. A klasszikus görögben gyógyító vagy gyógyszer, mérgező gyógyszer vagy méreg, valamint nyugtató vagy serkentő hatású szerek esetében használatos. Átvitt értelemben egy elvarázsolt bájitalra vagy valamilyen eszközre utal, amellyel elérhetünk valamit. Ez utóbbi jelentés különböző kábítószerekből és egzotikus összetevőkből készült főzetet jelöl, amelyet a mágikus művészetekben használtak. Hérodotosz 3.85-ben Oebares így szólt Dareioszhoz: “Senki más nem lesz király, csak te; bízzál (az én) pharmakámban”. Ez olyan mágikus formulákra vagy bűbájokra utal, mint amilyeneket a boszorkányságban használtak.
A papiruszokon és Josephus írásaiban a pharmakon gyakran szerepel a drogok, gyógyszerek és mérgek jelentésében. Philón az orvosság általános értelmében használta: “Isten nyújtja … a mindent gyógyító orvosságot” (Ábrahám vándorlásáról 124). A Hermász pásztorában okkult jelentéssel bír: “Ne legyetek olyanok, mint a varázslók, mert a varázslók ládákban hordozzák bűbájukat (pharmaka), ti viszont a bűbájt és a mérget a szívetekben hordjátok.” (Látomás 3.9.7)
Septuaginta Használat: A Septuagintában a pharmakon boszorkányságot, mágikus bűbájt, mérget vagy gyógyszert jelent. …
Újszövetségi használat: Az Újszövetségben a pharmakon csak a Jelenések 9:21-ben fordul elő egyes kéziratokban … Az utalás egyértelműen arra vonatkozik, ami sértés Isten ellen, azaz a mágia vagy boszorkányság gyakorlására. Valószínűleg kábítószerek (varázsitalok) használatáról és varázslatokról van szó. …
pharmakos (főnév): Varázsló, mágus, méregkeverő
Formák:
pharmakoi: nominativus többes szám hímnemű
pharmakois: dativus többes szám hímnemű
A szó csak egyszer fordul elő az Újszövetségben (Jelenések 22:15). Olyan személyre utal, aki mágikus művészeteket gyakorol, például gyógynövényekből és egzotikus összetevőkből főzeteket kever, és mágikus formulákat vagy varázsigéket mormol. A bájitalok és bűbájok önmagukban nem rendelkeztek mágikus erővel, hanem a gonosz szellemek szolgálatainak előhívására használták őket. Néhány bájitalt azonban méregként kevertek össze. A varázslás és a boszorkányság között nincs lényegi különbség.